Az influenza vírusos megbetegedés, vírusának több altípusa ismert, ezért is alakul ki a vírus ellen, többnyire rövid időre szóló immunitás. Az influenza főbb tünetei, különböző járványokban, más-más dominanciával, a felső légúti hurut, a magas láz, izomfájdalmak, levertség, végtagfájdalmak, gyengeség, hasmenés, hasi panaszok, hányás. A betegség legtöbbször a tél második felében okoz jelentős járványokat, amikor az emberi ellenálló képesség is csökkentebb a vitaminhiányos állapot következtében. Az influenza miatt legveszélyeztetettebbek a csecsemők és kisgyermekek, akik életük folyamán először találkoznak a vírussal, és nincs ellenanyaguk a betegség legyőzéséhez. Problémás lehet az idősek vagy betegek fertőződése is, a szervezet védekező képességének gyengülése miatt.

Kb. 50 olyan állati vírus ismeretes, amely madarakban kiválthatja a betegséget. Szárnyasoknál magas lázzal, a belső szervek vérzésével, az állat biztos pusztulásával jár. A betegség járványos megjelenése esetén a teljes érintett állatnépességet kiirtják, egyrészt állatjárványtani okokból, másrészt hogy megelőzzék egy emberi influenza világjárvány kialakulását. Ugyanis egyre több érv szól amellett, hogy utóbbiakat emberben mutálódott madárvírus okozta. Ez ma is megeshet, ám tény: jelenleg egyik vírus sem terjed emberről emberre, így járványt sem okozhat. Kizárólag madárürülék porának, illetve tollpihéknek a belégzésével jön létre emberi betegség. Fertőzött állat húsa szinte biztosan nem betegítheti meg az embert; főzéssel, sütéssel a vírus elpusztul. Madárinfluenza vírus mindenütt előfordul, Magyarországon is izolálták azt a törzset (H5N1), amely a jelenlegi, 2004-ben a távol-keleti járványt elindította. Emberi megbetegedést azonban nálunk ezidáig nem okozott. A megoldást az oltás jelenti.